BG-български език / CS-čeština / DA-dansk / DE-Deutsch / EL-ελληνικά / EN-English / ES-Español / ET-eesti / FI-suomi / FR-français / GA-Gaeilge / HR-hrvatski jezik / IT-Italiano / LT-lietuvių kalba / LV-latviešu valoda / MT-Malti / NL-Nederlands / PL-Polszczyzna / PT-Português / RO-Română / SL-Slovenščina / SK-Slovenčina / SV-Svenska
Az EU Általános Preferencia Rendszeréről (GSP)
1971 óta az EU GSP-rendszere könnyebb hozzáférést biztosít az EU fejlődő országokból exportált áruk piacához az importvámok egyoldalú (azaz nem kölcsönös alapon történő) eltörlése vagy csökkentése révén. A GSP célja az, hogy könnyebb hozzáférést biztosítson az EU piacához annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést a fejlődő országokban – különösen a legszegényebb és a legsebezhetőbb országokban – elsődlegesen a szegénység csökkentése érdekében.
A GSP három különálló megállapodásból áll, különféle kedvezményezett országokkal és preferenciaszintekkel:
- Az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében a standard GSP a vámok részleges vagy teljes eltörlését biztosítja az EU vámtételeinek kb. kétharmadán. A megállapodás jelenleg (2019-ben) 15 kedvezményezett országgal rendelkezik.
- A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző rendszer (GSP +) ugyanazokat a tarifákat 0%-ra csökkenti az olyan „kiszolgáltatott” alacsony és közepes jövedelmű országok számára, amelyek ratifikáltak és végrehajtanak 27 nemzetközi egyezményt az emberi jogokhoz, munkajogokhoz, a környezetvédelemhez és a jó kormányzáshoz kapcsolódóan. A GSP + -nak jelenleg 8 kedvezményezett országa van.
- Az Everything But Arms (EBA) (Mindent, csak fegyvert ne) egyezmény. Amelynek jelenleg 48 kedvezményezett országa van, a legkevésbé fejlett országok számára vám- és kvótamentes piacra jutást biztosít minden termékükhöz, kivéve a fegyvereket és a lőszereket.
Az EU GSP felülvizsgálatáról és e tanulmányról
A GSP jelenlegi jogalapja, a 2012. október 25-i 978/2012. számú EU tanácsi rendelet 2023 végén jár le. Ha nem születik új GSP-rendelet, akkor a standard GSP és a GSP + megszűnik, és a jelenlegi kedvezményezett országokból származó behozatalra a „normál” EU-vámtarifák vonatkoznak; csak az EBA-t alkalmazzák továbbra is. Attól függően, hogy hány kedvezményezett ország exportál az EU-ba, ez negatív hatással lehet a növekedésre, a foglalkoztatásra és a beruházásokra a kedvezményezett országokban.
A GSP félidős értékelése (2018. októberben jelent meg) arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi keretrendszer nagyrészt hatékony és megvalósítja céljait. Az Európai Parlament egy nem jogalkotó 2019. márciusi állásfoglalásában szintén elismerte a GSP-rendelet pozitív hatásait, és számos ajánlást fogalmazott meg annak felülvizsgálatára. Ezek az export diverzifikációjának ösztönzésére összpontosítanak, nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezetvédelmi előírások javítására, az érdekelt felek bevonására és a GSP végrehajtásának jobb figyelemmel kísérésére.
Az Európai Bizottság hatásvizsgálatot készít az új EU GSP-rendelet különféle elemeire vonatkozó lehetséges politikai lehetőségek gazdasági, társadalmi, környezeti és emberi jogi hatásainak megvizsgálása céljából. A németországi székhelyű gazdasági kutató- és tanácsadó cég, a BKP Economic Advisors vezette konzorcium által végzett tanulmány alátámasztja a hatásvizsgálatot azáltal, hogy elemzi az értékelési munka alapján létrehozott különféle fejlesztési lehetőségek szükségességét és relatív előnyeit és hátrányait.
A tanulmány kidolgozása 2019 decemberében kezdődött, és 10 hónapig tart. A csoport három fő jelentést készít, amelyeket ezen a weboldalon tesz közzé, és véglegesítés előtt megvitatják az érdekelt felekkel.